Talp reflex

2019.08.31

"Lábujjhegyezés"
"Lábujjhegyezés"

Talp reflex: miért jobb lábujjhegyen járni, s miért rossz az egyensúlyérzékem és a koordinációs képességem?

Képzeld el egy pillanatra, milyen lehet, ha minden egyes alkalommal kellemetlenséget vagy fájdalmat érzel, valahányszor a lábad a földhöz ér. A minden lépéskor megjelenő nyomás azonnali kényelmetlenséget és bizonytalanságot okoz, miközben lefelé haladsz a lépcsőn, keresztül futsz a szobán, vagy éppen hegyet mászol. Úgy érezheted magad, mint egy túlméretezett cipőt viselő kis bohóc, amint csetlesz-botlasz, elveszíted az egyensúlyod, netán még el is esel.

Mindent megteszel azért, hogy a lehető legkisebb nyomást gyakorold a talajra, hogy sarkaid, lábujjaid vagy talppárnáid megkímélhesd. Annak ellenére, hogy az eszed azt súgja, járj normálisan, mint mindenki más, a lábaid egyszerűen nem engedelmeskednek.

Most képzeld el, milyen lehet, amikor gyerekként igyekszel ügyesen szaladgálni a játszótéren, vagy a tornaórán, ugyan ezzel a problémával. Az, akinek kellemetlenséget okoz, ha a lábát a földre teszi, egyhelyben állva az egyensúlyával küszködik, esetleg furán jár (talán lábujjhegyen), elképzelhető, hogy fennmaradó primitív reflexek miatt szenved. Mivel minden gyermek primitv reflexekkel születik, és fejlődésük bizonyos pontjáig teljesen természetes, hogy e reflexek megvannak, elég nehéz megállapítani, hogy melyik az a pillanat, amikortól egy gyermek reflexeinek már "aludni kéne menniük", mikorra tekinthetők teljesen kifejlettnek, és hogy milyen módszerrel különböztethetők meg. Az esetek többségben egy primitív reflex egy másikkal együttesen dolgozik, főleg az élet első éveiben. De ha egy kisgyereknek a talp reflexe időn túl fennmarad, megérthetjük, miért szeret jobban lábujjhegyen járni, miért tűnik annyira ügyetlennek, egyensúlytalannak és koordinálatlannak.

Azért nagyon jó, hogy végre kineziológiai módszerekkel is tudunk a reflexekkel dolgozni, mert segítségével nem vagyunk többé kitéve annak, hogy találgatnunk kelljen. Egyszerűen aktiváljuk a reflexet vagy reflexeket (mozgással), majd megkérdezzük a testet, hogy melyik reflex integrációjával kell elsőként dolgoznunk. Az egyik integrálása általában több másik integrálását is magával hozza.

Mi a talp reflex

A talp reflex hasonlít a tenyér reflexhez. Simításra vagy nyomásra a lábujjak is begörbülnek, a kézujjakhoz hasonlóan. A talp reflex nagyjából a magzati kor 11. hetében jelenik meg, születéskor jelent van, majd "álomba merül", és úgy is marad a gyermek 1 éves kora körül. Babáknál megfigyelhető, hogy a talp reflex a lábfej és a lábujjak spontán mozgását válthatja ki. Például, ha a baba egy hordozóban vagy székben ül, a lábfejet érő bármilyen nyomás vagy érintés nélkül is behajlíthatja a lábujjait. Ez a folyamatos gyakorlatozás valószínűleg az agyban lévő motoros pályák és kapcsolatok fejlesztését szolgálja, ami végülis a mozgások tervezéséhez, kivitelezéséhez, majd az iskolat helytálláshoz lesz elengedhetetlen. (Goddard, 2009)

Mi köze van a talp reflexnek az egyensúlyhoz?

Reflexeinkkel, a környezetre adott akaratlan reakciókkal együtt születünk. Ellenben nem szeretnénk, ha primitív reflexeink a gyermekkor későbbi éveiben is jelen lennének. Egy fennmaradó talp reflex megakadályozhatja a gyermek környezettel történő interkacióját, és megnehezíti a tanuláshoz alapvetően fontos szenzoros hierarchia felépülését. A talp reflex hatással van a gyermekek (és felnőttek) egyensúlyára és járására. Egy idegpálya fut végig a lábunkból egészen az agykéregig, majd a test hátulján vissza. Ezt az utat egyensúlyozzuk és blokktalanítjuk a neuroenergetikai kineziológia segítségével.

Az időn túl fennmaradó reflexek fontosságának mélyebb megértése érdekében nézzük meg, mit mond Goddard a "Figyelem, egyensúly és koordináció" c. könyvében: "A Babinski (talp reflexhez hasonló) reflex esetében a lábujjak megfeszülését a kortikospinális pálya éretlensége okozza. A kortikospinális pálya rostjainak érése egy erősen strukturált sorrendben zajlik, a fejtől kiindulva, majd a kar, a felsőtest, és végül a lábak következnek. Ha ezek a reflexek a későbbi gyermekkorban is fennmaradnak, a futás, járás, séta, vagy bármilyen mozgás közben a talpat érő állandó nyomás iszonyatos kellemetlenséggel jár együtt"

A fennmaradó talp reflex lehetséges jelei:

  • Lábujjhegyen járás
  • A proprioceptív és vesztibuláris rendszerek zavarai
  • A láb hátsó izmai érintettek, fájó lábszár
  • Egyensúlyproblémák
  • Gravitációs bizonytalanság (nem bízik a saját stabilitásában)
  • A vizuális és szenzoros rendszerek zavarai
  • Nehézség a járástanulásban
  • Furcsa futás
  • Gyerekeknél a lábujjak begörbühetnek a cipő felvételekor, ami megnehezíti a cipőbe bújást
  • Futás közben egyensúlyt és koordinációt igyénlő sportok nehézsége
  • Alsó hát fájdalma séta közben és/vagy álló helyzetben
  • Visszatérő bokaficam
  • Sötétben nehezen gyalogol (mert a látása nem segíti az egyensúlyát).