"Ha szemét megy be, szemét fog kijönni"

2019.08.31

Szenzoros input, motoros output - az mozdít meg, amit érzékelek

"Ha szemét megy be, szemét is fog kijönni"

Te is biztosan felfedezted már, hogy a minket nap mint nap bombázó információ áradat, érkezzen az a médiából, emailben, előadásokon vagy akár újságokból, csak annyira értékes, mint a forrása. Az emberi érzékszervekből érkező információ is ilyen. A gyerekek csak akkor tudnak jól tanulni, a felnőttek csak akkor tudnak jól dolgozni, ha minőségi információhoz jutnak.

Környezetünket az érzékszerveinkkel fogjuk fel. Ha a szenzoros rendszerünk rosszul működik, az agyunk a környezetből érkező összes információt válogatás nélkül szívja magába, és reakcióink tökéletesen tükrözni fogják ezt a belső káoszt. Másrészről, ha a szenzoros rendszerünk fejletlen vagy gyenge, az agy a szó szoros értelmében szemetet fog kapni, és kifelé történő megnyilvánulásaink is rossz minőségűek lesznek. Az input minősége azonnal nyilvánvalóvá válik a viselkedés és a teljesítmény megfigyelésével.

Nézzük meg egy dolgozatírás példáján: ha valaki nem tanul a dolgozatra, egyértelműen nem tud produkálni, mert soha nem is volt semmiféle input. Nem tanult meg semmit a tananyagból, és amikor ki kéne töltenie a tesztet, fogalma sem lesz, mik a válaszok. Ugyan ez a helyzet állhat elő, amikor az órán a tanárt hallgatjuk. Ha nem tudjuk továbbítani, feldolgozni, amit a tanár mond, az agy semmit nem fog tudni megjegyezni az elhangzottakból, és amikor leckeírásra kerül sor, nem fogunk emlékezni az instrukciókra vagy a megoldásokra.

Olvasásnál és írásnál a gyerek félrehallhat szavakat, mert az agyába nem jut el minden kimondott hang.

Szenzoros inger, motoros reakció

Az idegrendszernek három fő feladata van. A szenzoros input (amikor érzékszerveinken keresztül információt fogadunk be: látás, szaglás, érintés, ízlelés, hallás, stb), az adatok integrációja (amikor összerendezzük a kapott információt), és a motoros output (amikor az információ alapján cselekszünk: írunk, beszélünk, olvasunk, mozdulunk, stb.).

Mivel az összegyűjtött információt az agy rendszerezi, ha a fenti funkciók bármelyike gátoltan működik, a teljes motoros válasz rámehet, vagy a szenzoros érzékelés fejletlensége miatt a teljesítmény egyes területein jelentkezhetnek hiányosságok.

Ha egy ingerre cselekvéssel kell reagálnunk, a döntés átkerül a motoros rendszerhez, ami gyakorlatilag egy, az agy magasabb központjaiból érkező információt váró kivitelező rendszer. Ideális esetben ez a főleg izmokból álló végrehajtó rendszer erős kapcsolatban áll az aggyal, és képes pontosan felfogni és végrehajtani az utasításait... Ha nem, akkor rosszul fogja teljesíteni a kívánságainkat.

Mely területeken vehető észre, ha a motoros output nem a szenzoros inputnak megfelelő?

Izomcsoportok koordinációja

Egy olyan egyszerű feladat, mint a ceruzát vagy tollat tartó kéz átvezetése a lap másik oldalára, feltételezi a vállak, a könyök, a csukló, az ujjak és a kézfej koordinált mozgását. Ha egy gyermek finommotoros képességei rosszak, és a kart mozgató izmai gyengék, az írás olyan nehézkessé, vagy akár kimerítővé válhat, hogy a kisgyerek nem hajlandó nekifogni, vagy már pár mondat leírása után elfárad.

Propriocepció

Megint egyszerű feladatok: a gyermek feltartja a kezét, hogy valamit megkérdezzen, vagy eldönti, mennyire kell rányomni a ceruzát a papírra írás közben. És már ezek is gondot okozhatnak, ha a motoros képességek nem elég fejlettek. Minden mozdulathoz különféle mozgásminta aktiválására van szükség, ami nem tud fejlődni, ha az alapját képező agyi területek blokkoltak.

Testtartás

Ha a végtagok, a fej és a törzs tartóizmai gyengék, könnyebben elfáradunk, és gyakran eresztjük el teljesen a tartásunkat. Emiatt van olyan sok gyerek, aki állandóan az asztalra dől, és látszólag nincs a tanulásra energiája. Mi ennek az oka? Még jobb lenne azt kérdezni, hogy vajon mivel "etetjük" a gyerekek agyát, ami ilyen rossz eredménnyel jár?

Az egyik válasz sajnos a videojátékok és az elektromos kütyük. Egyre inkább beszivárognak az életünkbe, és gyermekeink is egyre többet használják őket. Vannak, akik naponta több órán át lógnak rajtuk, ami pont az aktív játéktól erősödő a tartóizmok fejlődését fogja visszavetni. Ha egy gyerek ezen kívül nem jut más inputhoz, nem csoda, hogy nem tud színes és változatos eredményeket produkálni.

A motoros idegrendszer főleg izmokra épül, ezért jó fizikai állapotban kell tartani... Sajnos a mai technológia központú világban folyamatosan látnak napvilágot az egyre nagyobb kényelmet biztosító, a test használatát egyre inkább kikerülő újdonságok. Ebből fakadóan egyre különlegesebb módszerekhez kell nyúlnunk a test gyakorlatoztatása érdekében.

"Automatikus" feldolgozás

Testünk folyamatosan hajt végre tudatos gondolkodást nem igénylő mozdulatokat (mondjuk végigmegyünk egy helységen). Viszont ha a szenzoros input fejletlen, az ilyen mozgások kivitelezéshez is extra figyelem, így extra energia szükséges. Ezért van az, hogy a szenzoros problémákkal küzdőknek rossz az egyensúlyérzéke, mindennek nekimennek, gondjaik vannak a személyes határaikkal, fészkelődnek a széken, nem tudnak fókuszálni, és nehézséget okoz nekik egy olyan egyszerű feladat is, mint a cipőfűző bekötése vagy egy labda elrúgása.

Motoros kontroll

A motoros kontroll azt jelenti, hogy mozdulataink megtervezéséhez és végrehajtásához megfelelő minőségű szenzoros információra van szükség. Ez vonatkozik az agy egyszerűbb és összetettebb, fejletteb területeire is. Ha az alsóbb szintű feldolgozás nem jó, a rá épülő felsőbb szintű rendszerek sem fognak tudni működni (gond lesz a beszéddel, a nyelvhasználattal, a kézírással, az olvasással, a számolással). Az a képességünk, hogy megfelelő időben, megfelelő erővel (propriocepció), pontos mozdulatot hajtsunk végre, a motoros rendszer minden szintjéről megfelelő minőségű input érkezésén múlik.

Erre kitűnő példa a gyermek beszéde. Ha a szájában lévő szenzoros receptorok nem elég fejlettek (szopó-kereső rendszer), a motoros output a rossz artikuláció és hangképzés lesz. Ez azt jelenti, hogy ajkaik, nyelvük és állkapcsuk izmai nem elég erősek ahhoz, hogy rendesen kiejtsék a szavakat és a hangokat.

Hogy tudjuk a szenzoros input, motoros output minőségét fejleszteni?

Az izmok mozgásos gyakorlatokkal történő fejlesztése alapvető fontosságú a probléma megoldásához. Azonban az ilyen gyerekek - éppen az agy-izom kapcsolatok gyengesége miatt - nehezen, kedvetlenül, így gyakran SEHOGY sem végzik el a kiadott napi feladatokat. Jó áthidaló megoldás lehet, ha elvisszük hintázni, labdázni (dobni és rúgni), de ha gyorsabb javulást szeretnénk elérni, mindenképpen érdemes a neuroenergetikai kineziológiával is "megdolgozni" az ügyet.