Akkor most mi is az a kineziológia?

2018.01.06

Rengeteg oldalon, fórumon olvashatsz a kineziológiáról, és egyre többeknek van saját tapasztalata is vele. Így sokan 'vajákolásnak, humbugnak' tartják, mások mindenre jó csodaszernek, és megint mások, akik tudják, értik, és magas szinten művelik, komplementer segítő szakmaként tartják számon. Mi lehet az oka - az ismerethiányon kívül - az oly sok eltérő véleménynek?

Számos, mostanra már kb. 40 kineziológia tanfolyam után arra jöttem rá, hogy ami a kiegészítő segítő módszerek megértésében a legnagyobb gondot okozza, az sokszor a kommunikáció. 

Már megszokhattuk, sőt, könyvekből, sorozatokból el is sajátíthattuk a nyugati orvoslás szókincsét, kifejezéseit, gondolkodásmódját. Ismerjük a betegségek kialakulásáról, okáról és lefolyásáról szóló nézőpontjait, egészségképét. Ezzel ellentétben a kineziológia és társszakmái - de még a több ezer éves Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) is teljesen máshogy fogalmazza meg eljárásainak és módszereinek lényegét. 

Ezért amikor például a HKO nyelvén igyekszünk valamit a nyugati orvoslásban jártas világnak bemutatni, elmagyarázni, az eredmény nagy eséllyel a teljes értetlenség lesz,  a módszerek "tudománytalanságára és értelmezhetetlenségére" hivatkozva - csak azért, mert nem értik a nyelvezetet. Ez pont olyan, mintha Kínában magyarul kérnénk egy szendvicset. Nem csak az lenne probléma, hogy Kínában nem beszélnek magyarul, hanem az is, hogy a kínai étrendnek nem kifejezetten képezik részét a szendvicsek. 

Ezt észben tartva, próbáljuk meg a nyugati észjárásnak megfelelő szavak segítségével megérteni, mivel is dolgozunk, mire hatunk a kineziológiával. A magyarázat az idegrendszer, ezen belül is annak egy része, az autonóm idegrendszer (AI) egyszerű, érthető bemutatásával kezdődik. Az autonóm idegrendszernek két ága van: a szimpatikus és a paraszimpatikus. 

Az AI tudatalatti szinten működve tartja fenn a homeosztázis megőrzéséhez szükséges funkciókat. Ő szabályozza a legtöbb szerv működését, amik anélkül tartanak minket életben minden pillanatban, hogy akár csak egy kicsit is gondolnunk kéne rá.

Ide tartozik például a vérnyomás, vérkeringés, testhőmérséklet, légzés, emésztés és salaktalanítás. 

Az AI-nek két része van: a szimpatikus és a paraszimpatikus. A szimpatikus idegrendszer felelős a kineziológiában gyakran emlegetett "üss vagy fuss" reakcióért. 

Ha egy medve kerget, gyorsan futsz, mint az őrült, hatékonyan, megállíthatatlanul, és mindezt a szimpatikus idegrendszerednek köszönheted. 

A paraszimpatikus idegrendszer ennek pont a fordítottja. 

Feladata az erőforrásaink feltöltése, a test érzékeny vagy sérült részeinek gyógyítása, és hozzá tartozik a testet romboló stressz okozta károk enyhítése is. 

Ideális esetben az AI ezen két része kiegyensúlyozza egymást. Minden olyan stresszes eseményhez, ami a szimpatikus idegrendszert aktiválja, lennie kéne egy azonos mértékű relaxációs időnek, amikor a paraszimpatikus idegrendszer elvégezheti korrekciós munkáját. 

Sajnos azonban a modern világban nem jut erre elegendő idő. Ezért az idegrendszernek (IR) el kell döntenie, mi az, amivel azonnal foglalkozni kell, és mi az, ami várhat. 

A sorrend a következő:

1. Az életfunkciók. Életbevágóan fontos a szívverésünk, a légzésünk, a vese vértisztító működése, stb. Az életfunkcióknál semmi sem lehet fontosabb. 

2. Minden, aminek az idegrendszered kiteszed. Ha rohansz a munkába, az idegrendszerednek úgy kell működnie, hogy felkészítse a tested az adott feladat végrehajtására. Ha nem tenné, valószínűleg az utca közepén elájulnál, mert a sejtjeid nem jutnának elég oxigénhez (és ez csak egy a számos elégtelen működés közül, ha az idegrendszered nem figyelne oda a rohanás miatt megnövekedett tápanyag szükségletedre).  

3. Az érzelmeid. Ha mérges vagy, az idegrendszeredben olyan változások szükségesek, amik rendelkezésre bocsátják a megnövekedett hőt és energiát, ami a mérgelődéshez kell. Ha levert vagy, az idegrendszerednek alkalmazkodnia kell a kevesebb oxigénhez, mert ilyenkor nem lélegzünk olyan mélyen, mint általában. És a kevesebb oxigén = kevesebb energia. Az hosszan fennálló érzelmek által kiváltott hormonális változásokról nem is beszélve.

4. Régi fizikai, vagy régi érzelmi sérülések. Sajnos a lista végén van minden múltbéli történet. Tehát bármi, ami nem a jelen pillanatban történik, a "múlt" része. Az idegrendszernek mindig a folyamatban lévő történések számítanak. Ha valami nem a mostban történik, és stresszhelyzetet okoz, azt eltárolja és majd később foglalkozik vele. 

Ennek a csodálatosan megtervezett rendszernek az egyetlen problémája, hogy a rendszert arra számítva tervezték, hogy minden nap jut majd idő az eltárolt stresszorok vizsgálatára. 

Ha nem jut rá idő, a múltbéli sérülések hosszú távon is elraktározódnak a test szöveteiben. Ennek, nem meglepő módon, viszont van egy határa. Nem tudunk végtelen mennyiségű stresszt eltárolni, és idővel a sejtekben tárolt stressz károkat okoz. 

Tartsd észben, hogy a test mindig egészségre törekszik, és mindent megtesz az optimális szintű működés érdekében, az éppen rendelkezésre álló körülmények mellett. 

Ha feszült vagy beteg vagy, a tested önmagához képest akkor is optimális és egészséges működésre törekszik, annak ellenére, hogy a te szempontodból nem úgy teljesít, ahogy "kéne", vagy ahogy "szokott". 

Akkor mi is az a kineziológia?

A kineziológia az a kiegyensúlyozó rendszer, ami felkutatja, beazonosítja és oldja az egész lényünk szintjén elraktározódott és oldódni képtelen blokkokat. Ez a blokkoldás elengedhetetlen a valódi jólléthez. A sejtmemóriában rögzült régi emlékek a nap minden percében, vagy bizonyos események hatására újrajátszatják velünk azt az állapotot, amibe annak idején kerültünk, és nem hagyják, hogy a helyzeteket tisztán látva "normálisan" reagáljunk, vagy egészségesen működjünk. 

Csak a kineziológus képzettségétől és tapasztalatától függ, hogy az elraktározott lenyomatokat milyen mélyen és milyen széles körben tudja beazonosítani és oldani. Érzelmi, lelki, gondolatokból származó, tanult vagy "hozott", átvett, tudatos és tudattalan hatások rögzült lenyomatát oldjuk a testben, a test energiarendszerében, az érzelmi és a gondolati működésben. 

Az energetikai kineziológiában nincs semmi ezoterikus. A több ezer éves Hagyományos Kínai Orvoslás, a fiziológia, a legfrissebb orvosi kutatások és további kiegészítő diszciplínák tudásanyagán alapul. 

A vele kapcsolatos félreértések - többek között - a segítő eljárások nyelvezetében megtalálható különbségeknek köszönhetőek. Nehéz komolyan beszélni a ma emberének Európában, hogy energetikai blokkok feloldásától jobban lehet... pedig ne feledd: minden energia, mindenhez tartozik egy energetikai állapot, és az energia átalakítható!