Nagyon sok olyan élethelyzet van, amikor a kihívások akkora stresszel járnak, ami az agy két oldala közti kapcsolat elvesztésével jár. A kapcsolat elvesztése itt azt jelenti, hogy a helyzet vagy feladat jó megoldásához nem férünk hozzá a stressz miatt egyes agyi funkciókhoz, amik amúgy stressz nélkül megfelelően működnek.
"Az integrált agyműködésnek három fő feltétele van:
Forrás: LEAP 1. agyintegráció jegyzet
Annak ellenére, hogy a stresszt érzékeljük, az azt kiváltó tudatalatti folyamatokkal nem vagyunk tisztában. Ha ez a stressz elég erős, elveszítjük a józan gondolkodás képességét. Mindez nem csak tanulási nehézségekben nyilvánul meg, hanem a mindennapi élethelyzetek helytelen kezelésében is.
A kineziológia kifejezetten hatékony eszköz a tudatalatti stresszek feltérképezésére és oldására.
A neurokineziológiában az első lépés mindig az információt feldolgozó alaprendszerek kiegyensúlyozása. Kiegyensúlyozáson a stresszek felkutatását és oldását értjük. Első lépésként az energetikai tengelyt rögzítjük középen, mert ehhez rendeződik minden működésünk. Ezután egyre mélyebb szinten kezdjük stresszelni, tesztelni és helyreállítani az agyféltekék integrációját, mert enélkül bármilyen információ felvétele, és a helyzetekre adott reakciók is lassúak, tévesek lehetnek.
Legyen szó akár matematikáról, akár valami megtanulásáról, vagy egy stresszes helyzet megfelelő kezeléséről, ha az agyintegráció nincs a helyén, rossz választ fogunk adni. Elrontjuk a matek példát, nem jut eszünkbe, amit megtanultunk, vagy úgy reagálunk, hogy megoldás helyett problémát kreálunk magunknak...
Ezzel szemben, ha a probléma feldolgozásom javul, javul az önértékelésem is, és minél inkább javul, annál sikeresebbnek érzem magam, és annál jobb lesz az integrált agyműködésem.
Minél inkább hozzászokunk az integrált, tehát eredményes működéshez, annál inkább ez válik természetes állapotunkká, így az agy minden stresszhelyzetben könnyebben állítja vissza magát az integrált működésbe. Így pozitív spirál jön létre, ami önmagát erősíti.
A neurokineziológia rendszerében mindig egymásra épülve dolgozunk az idegrendszer területeivel, mert biztosítani kell, hogy a magasabb szintekkel történő munka megfelelően integrálódni tudjon a feldolgozó/értelmező rendszerekben.
Ellenőrizzük első lépésként az agyféltekéket összekötő Corpus Callosum, másnéven kérgestest átjárhatóságát, a bizalom és értékelés agyintegrációra ható témáit (mert bizony ha nem bízunk magunkban, vagy félünk, nem tudunk integráltan működni, illetve az agyintegráció elvesztése miatt félelmi reakciókat adunk), az érzelmi központok kétoldali kapcsolatát, illetve a hallott/látott információ rövid távú memóriában történő felvételével kapcsolatos alap stresszeket.
Nagyon sok olyan élethelyzet van, amikor a kihívások akkora stresszel járnak, ami az agy két oldala közti kapcsolat elvesztésével jár. A kapcsolat elvesztése itt azt jelenti, hogy a helyzet vagy feladat jó megoldásához nem férünk hozzá a stressz miatt egyes agyi funkciókhoz, amik amúgy stressz nélkül megfelelően működnek.
Amire a megfelelő önkifejezéshez szükség van: tudnunk kell a beszédhez megfelelő ritmusban mozgatni a szánkat, a gondolatokhoz szavakat választani, azokat megszületésük után kimondani.
Az éberség és a figyelem szabályozását végző rendszer. Lényege, hogy a külvilágból érkező ingerek - zajok, látvány, szagok, érintés, vagy ezek kombinációi, elérjék az ingerküszöbünket, de ne izgassanak fel annyira, hogy túlzottan érzékenyek legyünk rájuk.
Fő az egyensúly, és a tájékozódás! Az egyensúlyi rendszer folyamatosan figyeli a testünk térbeli elhelyezkedését, és a rá ható erőket. Kapcsolatban van az izomzatunkkal, a testtartásunkkal, a látásunkkal, és információkat küld a Retikulási aktiválási rendszerbe is. Gyakoratilag az egész testből érkező információk hatnak rá, a szemmozgásoktól...
Érzelmeink alapvetően a túlélésünket szolgálják. Amikor vészhelyzet van, nincs idő gondolkodásra. Egy gyors érzelmi reakció fizikai reakciók sorozatát indítja be, amik a tudatos gondolkodást kikerülve azonnali, evolúciós szempontból a túlélést segítő tetteket váltanak ki. Gondoljunk csak arra, hogy hirtelen mindenki tud fára mászni, ha vaddisznó...
Elsősorban a mozgásos feladatok szabályozója, így fontos a tudatosan tervezett mozgások pontos végrehajtásában, a koordinált mozgás, az elvégzett mozgások sorrendjének meghatározása, sporttevékenység, beszéd és egyensúly szempontjából. Legújabb kutatások alapján már fontos érzelemszabályozó szerepét is ismerjük, így az érzelmi kitörések, agresszió...
A környezetünket és a másik embert érzékszerveinket keresztül érzékeljük. Milyen az, amikor az ingerfelvétel kiegyensúlyozatlan? Például ha tolatás közben kikapcsolod a rádiót, mert úgy jobban tudsz koncentrálni. Vagy befogod a füled, behunyod a szemed, hogy jobban érezz egy illatot. Ilyenkor az történik, hogy az idegrendszered nem tud megfelelően...
Emlékeink határozzák meg az önmagunkról alkotott képünket, az elraktározott tapasztalataink alapján alakulnak ki hitrendszereink, működési programjaink, és múltbéli emlékek alakítják a jelen helyzetekre adott reakcióinkat. A jó emlékezőkészségre ezen kívül szükség van ahhoz is, hogy memorizálni tudjunk dolgokat, tanuljunk, és hogy a megjegyzett...
